Laki Zrt.

A bencések lejöttek a városba


Szerdán tartották az Apátsági Major Látogatóközpont – Az első magyar regionális kiállítótér című projekt nyitóját és a beruházás alapkőletételét. Az ünnepségen részt vett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is.

Folytatódik a Pannonhalmi Főapátság turisztikai fejlesztési programja. A legújabb beruházási ütemben megújul és új funkciókat nyer a városközpontban álló, évtizedekig omladozó majorsági épület és műemléki pince, amely a rendszerváltás után került ismét a bencés rend tulajdonába. A nagyszabású rekonstrukció kiemelt projekt, megvalósításához a főapátság több mint 1,4 milliárd forint kormánytámogatást kapott.

"Ezzel a beruházással a bencések lejöttek a városba a hegyről" – említette tréfásan Rábai László projektigazgató, aki részletezte, hogy jövő júniusig miként alakul át az 1650-es években emelt épület a XXI. századi követelményeknek megfelelő látogatóközponttá, turisztikai információs központtá, múzeummá, regionális kiállító- és rendezvénytérré, vagyis értékmegőrző hellyé. Laki Péter, a kivitelező cég elnök-vezérigazgatója többek között a számok tükrében mutatta be a felújítás mértékét. Eszerint ötezer négyzetméternyi épület, huszonötezer négyzetméternyi felület újul meg jövő nyárra.

A projektnyitó ünnepségen megjelent Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is, aki hangsúlyozta, hogy a kormány szövetségeseinek tekinti, ezért munkájukban, fejlesztéseikben támogatja is az egyházakat. Az államtitkár bejelentette, hogy a kormányzati szándék szerint a 2014 és 2020 közötti időszakban az egyházak előnyben részesülhetnek az uniós pályázati források elosztásakor.

Hozzátette: a jövő héten javasolni fogja Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az uniós forrásoknak azt a négy százalékát, amelyet a központi apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a történelmi egyházaknak, amelyek így 250–300 milliárd forintos többletforráshoz juthatnak.

Az ünnepélyes alapkőletétel után Várszegi Asztrik főapát az áldás előtt megköszönte azoknak – többek között Kara Ákos országgyűlési képviselőnek – a segítségét, akik valamiképpen hozzájárulnak a projekt megvalósulásához.

Forrás: kisalfold.hu

2013.11.22.

Ilyen lett a megújult Zeneakadémia - megmutatjuk


"Egyik, ha nem a legnagyobb büszkeségünk a Zeneakadémia kivitelezése" (Laki Péter)

A teljes rekonstrukció összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. Több mint száz restaurátor és összesen több mint ezer ember munkájának eredménye látható a megújult Zeneakadémián - hangsúlyozta Batta András rektor a 26 hónap alatt felújított és kedden ünnepi hangversennyel megnyíló Liszt Ferenc téri épület hétfői sajtóbejárásán.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: egy évvel ezelőtt állványok alatt egy kórust hallgatva hangsúlyozta, hogy a művészet nehéz körülmények között is virágzik, most pedig a magyar zene méltó körülmények közé került.

Emlékeztetett rá, hogy a teljes rekonstrukció - amelynek része volt a 2011-ben elkészült Ligeti György-épület is - összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. A komplex fejlesztési programról 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést. A fejlesztés középpontjában az egyetem központi műemlék épületének teljes rekonstrukciója, korszerűsítése állt. A projekt teljes költségéből 11,829 milliárd forintot fedezett EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében.

Az eredeti Voit-orgona helyreállítására - ez három éven belül készül el - 800 millió forintot külön juttat a kormányzat. Az orgona - amint azt Lakatos Gergely főmérnök az MTI-nek elmondta - a bővített pódiumba illesztve visszakapja az 1907-ben beépített játszóasztalt és lesz a színpad előterébe állítható mobil változata is.

A keddi hangverseny előtt felavatják a Liszt Ferenc téri főbejárat baloldalán Párkányi Raab Péter alkotását, amelyet Solti György, a világhírű karmester emlékére állítanak. A Zeneakadémia kistermét is Solti Györgyről nevezik el kedden. Az esti gálaünnepségen a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

A kistermet, amelyben főként az opera szak vizsgáit tartják, és kamaraoperaként is működni fog, zsinórpadlást, világítási rendszert, öltözőket és zenekari árkot szereltek fel. Az alagsorban helyezték el a hangszerraktárt, az énekkari és zenekari muzsikusok öltözőjét, valamint a közönség számára itt létesítettek új mosdókat.

A nagyterem székeit újrakárpitozták, erre és a függönyökre összesen 460 négyzetméter bársonyt használtak fel. A földszinti széksorok távolságát megnövelték, így kevésbé zsúfolt a nézőtér, a helyek száma itt csökkent 579-ről 432-re, az emeleten a helyek száma változatlan maradt. A földszinti előcsarnokban a büfé megszűnt, a nagyterem jobboldalán az üvegtetős udvaron egy kávéházat alakítottak ki a közönség számára. A nagyterem emelete és a kisterem a rekonstrukció nyomán lifttel közelíthető meg.

A rekonstrukció fő szempontja a 21. századi korszerű oktatási és kényelmi funkciók bevezetése mellett a műemléki szempontok szigorú betartása volt. Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán kapta vissza színvilágát a ház, több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, a Róth Miksa ólomüveg ablakok és mozaikok, fafelületek, falikárpitok, a pirogránit és eozinmázas Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra.

Az intézmény volt és mai növendékei számára tartott vasárnap esti "próbaüzemi" koncerten bebizonyosodott, hogy a nagyterem híresen kifinomult akusztikája tökéletes maradt. A Zeneakadémia újranyitása után az egyetemhez társult Zeneakadémia Koncertközpont a legmagasabb szakmai színvonalú programmal várja a közönséget.

Forrás: MTI, hirado.hu

2013.10.22.

Megújult Mór történelmi belvárosa


Megszépült épület és köztér avatásával és felszentelésével különleges, ünnepi pillanatok előzték meg a 79. Móri Bornapok megnyitóját október 4-én, pénteken. A város Önkormányzata sikeresen pályázott a Közép-dunántúli Operatív Program keretein belül meghirdetett "Értékmegőrző és funkcióbővítő város-rehabilitáció a 10 000 fő feletti és 20 000 fő alatti városokban" című konstrukcióra. A munkálatok során megújult Mór történelmi belvárosa.

Fenyves Péter polgármester ünnepi köszöntőjét követően Törő Gábor a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Mór országgyűlési képviselője kiemelte:

„A funkcióbővítő pályázat alapvető célja a városi területek olyan integrált megújítása, amely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása fokozódjék. Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések mellett a soft elemek célja a Szent István park közösségi térré való átalakítása volt. Ennek egyik eszköze, hogy rendezvényeket valósítunk meg a parkban, amely odavonzza az érdeklődőket”.

„A projekt egyik célja az volt, hogy Mór városközponti funkciója erősödjön.” – mondta az ünnepségen Molnár Tamás, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója. Beszédében kiemelte: „A megújult Belváros kistérségi szinten is meghatározó gazdasági, közösségi funkciókkal rendelkező központtá válhat. A beruházás helyszínén körülnézve láthatjuk, hogy az Új Széchenyi Terves pályázatból sikerült megvalósítani mindazon a célokat, amelyeket a pályázó kitűzött maga elé, és melyeket az KDRFÜ is támogatni kívánt.” – tette hozzá Molnár Tamás.

Az ünnepélyes szalagátvágás után Spányi Antal megyéspüspök szentelte fel az átadott üzletsort.

Egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően Mór történelmi belvárosa közel 678 200 129 forintból újult meg. Az önkormányzat sikeresen pályázott az Új Széchenyi Terv keretében, és 485 798 912 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a belváros rehabilitációjára. A munkák 2012 tavaszán kezdődtek meg. Egy évvel ezelőtt, a Bornapok keretében már birtokba vehették a város lakói a megújult Kapucinus teret, az átépített Szent István-parkot és a felújított Luzsénszky – kastélyt. Az idei évben folytatódott a munka és ennek eredményeként a megújult SZENT ISTVÁN TÉR 7. – LOVARDA U. 1 ÉPÜLETTÖMB avatásával zárult a nagyszabású beruházás a Móri Bornapok megnyitóján. Az épülettömb több funkciójú, helyet ad üzleteknek, a nyugalomra vágyó finom ízeket kedvelő turistáknak, valamint a hátsó udvari „Lábasház” újra egykori fényében ragyog, mely kiállításoknak, vagy akár esküvőknek is helyet adhat. A mintegy másfél évig tartó munkálatok során a város és az egész kistérség igazgatási, kulturális, közintézményi központja újult meg a Vértes utca, Kodály Zoltán utca, Dózsa György utca, Vámos köz, Arany János utca, Kapucínus tér, Erzsébet tér, Budai Nagy Antal tér, Kossuth Lajos utca, Ady Endre utca által körülhatárolt területen. Itt találhatóak továbbá a városképileg fontos műemléki épületek és a Szent István-park. A megszépült városrész Mór területének 0,2%-át, népességének pedig 10,2%-át (1.504 fő) jelenti.

A Szent István park közösségi térré alakult, játszótérrel, dísztóval. A Polgármesteri Hivatalnak otthont adó Luzsénszky-kastély homlokzata visszakapta egykori színeit, az épület fűtésrendszerét korszerűsítették és kicserélték a nyílászárókat és a tetőt is. Megszépült a Kapucinus tér is, ott járdák, utak, zöldfelületek újultak meg és új parkolóhelyeket is létrehoztak, a projekt a megszépült, parkot szegélyező üzletsor átadásával vált teljessé.

Forrás: Fidesz

2013.10.08.

Jubileumi díjátadó az Operaházban


A Laki Péter által 1998-ban alapított „Az év belsőépítésze” díj tizenötödik jubileumi átadására került sor május 28-án, kedden, a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében.

Az eseményt díszvendégként Halász János kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg beszédével, majd Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően került sor Dr. Finta József Kossuth-díjas építész, a zsűri elnökének a pályázati munkákat méltató szavaira.

„Az év belsőépítésze” elismerést a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa kiemelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének.

A Laki Péter által magánkezdeményezésként alapított díj átadó ünnepsége állandó találkozóponttá nőtte ki magát az építész szakma és az építőiparban tevékenykedő beruházói és kivitelezői kör képviselőinek életében az eddig eltelt 15 év alatt ráfordított és tanúsított energia, kitartás, következetesség és nem utolsósorban pénz által.

2012-ben Az év belsőépítésze címet a Bíráló Bizottság egyhangú döntésével Fülöp Krisztina és Glavanovics Orsolya nyerte el a Manninger Villa belsőépítészetével. A szakmai zsűri örömmel állapította meg, hogy: „az építészet általános állapota, katasztrofális válsága ellenére a 2012. évi pályázat igen magas színvonalon jelentkezett, és ez a magyar belsőépítészek életrevalóságát jelenti… Az egyébként nagyon izgalmas anyagból a Manninger Villa „szellemi finomságával”, ízlésével, mesterségbeli tudásával, eleganciájával emelkedett ki.”

A díjazottak, a kitüntetést tanúsító aranyozott bronz emlékplakett mellett, dr. Finta Józseftől, a zsűri elnökétől és az alapítótól, Laki Pétertől, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatójától egymillió forintos jutalmat vehetett át.

2013.05.29.

Tihany új arculatot kapott


A helyben élők és a turisták közös örömére csütörtökön hivatalosan is befejeződtek a Tihanyi Legenda projekt munkálatai, megújult a község történelmi központja.

A 793 millió forintos összköltségű, 608 millió forintos uniós és hazai támogatású fejlesztés eredményeként több más mellett díszburkolatot kapott a Visszhang-dombot és az apátsági templomot összekötő panorámaút, a Pisky sétány, új főteret alakítottak ki az egykori telefonközpont elbontásával a művelődési ház előtt, szökőkutas dísztérré alakították a korábban parkolóként használta Borsos Miklós teret, új burkolatot kapott az ófalu több utcája, parkolója, felújították a Pisky sétány mellett húzódó Csokonai ligetet és helyreállították a Kálváriadombon 1927-ben felszentelt, majd 1960-ban lerombolt kálváriát.

Mindenki gazdagodott a fejlesztéssel. Az avató ünnepség résztvevőit köszöntő Tósoki Imre polgármester szólt a korábban elkészült részek pozitív fogadtatásáról. A község központjának közvetlen megújulásán túl legalább olyan fontosnak tartotta, hogy az önkormányzati fejlesztés szinte húzta magával a vállalkozók beruházásait. Ezt a gyakorlatot a jövőben is jó lenne fenntartani, mondta.

Köszöntötték a munka befejezését a testvérvárosok képviselői is. Tihany, a Balaton gyöngyszeme most új arculatot kapott, ami még az eddiginél is több turistát vonz majd a településre. Ez segít abban is, hogy még jobb kapcsolat alakuljon ki a különböző országokban élők között, ahogy az Európai Unió léte is valójában ezt a célt szolgálja, mondta a beszédét magyarul megtartó Marie-Luce Bridier, a franciaországi Saint-Florent-le-Vieil alpolgármestere. Hasonló vélekedett meg Pécsi-Kolumbán Imola, a székelyudvarhelyi tanács képviselője is, aki szerint mindannyian gazdagodunk attól, amit a községben az elmúlt években végeztek.

Tihanyban mindig jól érzi magát az ember, ma meg különösen, hisz egy összefogás eredményeként gyarapodik a település - mondta dr. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár. Mivel Tihany nemcsak egy a települések közül, hanem a magyar nemzet kincse, így a tihanyiak gyarapodásával valamennyi magyar ember gyarapodott, folytatta a beszédet, amiben arra biztatta a tihanyiakat, hogy a jövőben is folytassák közös munkát.

Az ünnepség végén Tósoki Imre, Kontrát Károly, dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott és dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság vezetője vágta át a beruházás befejezésének jelzéseként a Visszhang-dombi parkoló bejáratánál kifeszített nemzeti színű szalagot. A polgármester a szalagból egy-egy darabot átnyújtott a testvérvárosi delegációknak és az uniós támogatások megszerzésében egykor jelentős szerepet játszó Pál Béla MSZP-s országgyűlési képviselőnek és a szintén MSZP-s Suchmann Tamásnak, a Balaton Fejlesztési Tanács egykori elnökének.

Forrás: veol.hu napló online

2013.05.06.

Indul az Erkel Színház felújítása


Kedden este aláírták a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújítására" kiírt kétfordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést.

A szerződés aláírását követően a munkálatok "haladéktalanul" megkezdődhetnek - közölte az MTI-vel Turkovics Mónika marketingigazgató. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást teljesít az épületben.

A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház csaknem egy év múlva 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján. E napot a Magyar Állami Operaház mint a Magyar Opera Napját kívánja megünnepelni.

Az újranyitó színház Erkel Hunyadi László című művével indítja a jövő generáció bevezetését az opera világába. A Hunyadi-opera, a 2012/13-as évad első nagy sikerű bemutatója össztársadalmi eseménnyé vált: ezerkétszáz ülőhely telt meg az Andrássy úti kivetítő előtt, összességében egymillió ember látta a bemutató részleteit a televíziós- és online közvetítés által, tavasszal pedig ugyanennek a műnek ifjúsági változata kerül diákok tízezrei elé az Erkel Színházban.

Forrás: Napi Gazdaság

2013.01.03.