LAKI Zrt.

Átadták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát


Az ICOMOS-díjjal is elismert, nemzetközi jelentőségű műemléképület felújítása 3,2 milliárd forintból valósult meg.

Átadták a teljeskörűen felújított budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3,2 milliárdos támogatásával újították fel.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nem csak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé. A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak „fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai” eseményeknek. Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca–Rumbach Sebestyén utca–Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis „egységes szövetet alkot”. „Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása „nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás. Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves – közölte, megjegyezve: falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált. A magyarországi zsidó közösségnek sikerült túlélnie a holokausztot – mondta Jákov Hadasz-Handelszman. A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.

Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.

Az ünnepségen részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, továbbá Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Tóth József, Budapest XIII. kerületének polgármestere, és Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere is.

A mazsihisz.hu-n olvasható leírás szerint a zsinagóga 1872-ben épült, az 1868-as zsidó kongresszust követően a magyarországi zsidó irányzatok között kialakuló ellentétek álltak megépülésének hátterében. Az ország zsidósága a kongresszus után ortodox, status quo ante és neológ hitközségekre szakadt. Az ortodox és a status quo zsidók nem fogadták el magukénak a Dohány utcai zsinagógát. A „Dohánnyal” való versengés szellemében a status quo közösség révén született meg a „Rumbach zsinagóga” a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner tervei alapján.

Forrás: octogon.hu

2021.06.14.

A Magyar Vöröskereszt emléktáblát avatott a Magyar Nemzeti Múzeumon, alapításuk 140. évfordulójának alkalmából


1881. május 16-án alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Vörös-kereszt Férfiegylete, mely másnap a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel egyesülve megalapította a Magyar Vöröskereszt elődjét, a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletét. Az idei, kerek évforduló alkalmából egy emléktáblát avattak fel az épület homlokzatán. A szűk körű megemlékezésen Dr. Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnökének köszöntője után Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója közösen leplezték le a fehér márvány emléktáblát. Az ünnepség koszorúzással, valamint Fodor Antalné dr, a Magyar Vöröskereszt alelnökének gondolataival zárult.

Az emléktáblát a LAKI Épületszobrász Zrt. felajánlásként készítette el a Magyar Vöröskereszt részére, mely nagy megtiszteltetés volt.

Forrás: Magyar Vöröskereszt Facebook

2021.05.28.

Építészeti értékeihez, múltjához és régi-új funkciójához méltó közösségi és kulturális tér született


Márai Sándor Kulturális Központ néven nyit újra Budapest I. kerületében az egykori Budai Polgári Casino: a közösségi és kulturális tér építészeti értékeihez, múltjához és régi-új funkciójához méltó, gondos felújításon esett át. Az építész-tervező JASSÓ Építészműhely Kft. (Jassó Sándor és Bársony Adrienn) mellett a belsőépítész este’r partners (Radnóczy Eszter) tervei a LAKI Épületszobrász Zrt. kivitelezésében valósultak meg.

Az épület építészetileg kiemelkedő jelentőségű; legfontosabb terei az impozáns első emeleti díszterem és a főlépcsőház.

A tervezés megkezdésekor a belső udvar, a díszterem, az utcai homlokzatok csak halványan emlékeztettek az épület eredeti patinájára. A kulturális központ igényeit kiszolgáló funkciók és korszerű elvárások mellett végig szempont volt a meglévő értékek megtartása, azok tisztelete és helyreállítása.

A kivitelezés megkezdése előtt készült falkutatás, ami során látható volt, hogy az 1946-os homlokzat felújítás során teljesen újravakolták az egész homlokzati felületet, tehát semmilyen fragmentum nem maradt meg az eredeti architektúrából. A homlokzat eredeti állapotát csak archív képekből, képeslapokból ismerjük. A Krisztina tér és az Alagút utca homlokzatának egykori tagolása, a megsemmisített saroktorony, valamint a főlépcsőház és a díszterem visszaállításra került a történeti és levéltári kutatások alapján. Az egykori részletes homlokzati ornamentika teljes rekonstruálásához sajnos nem volt fellelhető elegendő forrás.

A kezdetektől fontos szempont volt, hogy az épület történeti helyreállítása hitelesen visszaállítható szinten készüljön.

Egy új tér született a belső udvar lefedésével, ami a központi lelke lett a háznak, mivel lényegében ez kapcsolja össze a meglévő tereket. Ennek a térnek belsőépítészeti szempontú újragondolásra volt szüksége.

A modern központi magoknak felületét nyomott mintás Kerlite burkolat képezi, amely a folyosóknak biztosít egyedi hangulatot, továbbá az udvarnak pedig izgalmas áthatásokat, mélységeket ad. Mivel ez a felület a látogatókhoz testközelben kerültek, így ezek mintája részletgazdagabb, a belső geometrikus stencil minta díszítettebb megjelenítésére volt lehetőség a korszerű technológiák által. Az alkalmazott díszítőművészet része volt a grafikai tervezésnek, ez fonódik össze a letisztult irányítórendszerrel, mint vizuális kommunikációs eszköz.

Az épület az átalakítás során visszanyerte fényét, ünnepi mivoltát. Újra teret adhat a művészetnek, kultúrának, a szellemi élet méltó központi találkozóhelyévé válhat. Olyan terek, térkapcsolatok jöttek létre, melyek a rendezvények megtartása során a pillanatot ünnepivé varázsolja. Legyen szó komolyzenei koncertről, kerületi ünnepi alkalmakról, bálok, esküvők, kiállítások és egyéb művészeti előadásokról.

Forrás: octogon.hu

2021.04.20.

Hamarosan megnyílik a Márai Sándor Kulturális Központ a volt Budai Polgári Casino Krisztina téri épületében


Nemrégiben elhagyta eddig székhelyét, az Andrássy-palotát a Budavári Művelődési Ház. Nemsokára elkészül új otthona a Krisztina tér 1. szám alatt, amely Márai Sándor Kulturális Központ néven nyit majd meg hamarosan.

A Krisztina tér sarkán, az egykori Budai Polgári Casino épülete 1893-ban épült Francsek Imre tervei alapján.

A tornyától és díszeitől megfosztott, elhanyagolt állapotba került ház a felújítás során főbb eredeti építészeti elemeit (például a sarokkupolát) és a hitelesen rekonstruálható díszítéseit is visszakapta, homlokzata azonban egyszerűbb formában, a díszek nélkül születik újjá. Megújult az első emeleti impozáns díszterem és a főlépcsőház is, a belső udvart pedig lefedték, hogy több teret nyerjenek az épületbe költöző kulturális központnak.

A megújult épület a tervek szerint eredeti pompájában, de a XXI. század követelményeinek megfelelő építészeti és technikai felszereltséggel várja majd a látogatókat. A kulturális intézmény alkalmas lesz majd közösségi programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, kiállítások megrendezésére. A Krisztina téri épületben már a műszaki próbaüzem zajlik, teljes terheléssel, ezért égnek a lámpák éjjel-nappal.

Forrás: pestbuda.hu

2021.03.24.